Miért fontos a nyugodt légzés jóga közben?

Viszont azt a lehetőséget már kevesen használják tudatosan, hogy ez az összefüggés fordítva is igaz. Azaz ha a légzésünket megváltoztatjuk, akkor a tudatállapotunk is megváltozik vele együtt. Ezért használ a jóga légzőgyakorlatokat (pránajáma), mert a légzésünk segítségével tudjuk a legkézzelfoghatóbban megváltoztatni a tudatunk állapotát. Tehát ha gyakorlás közben szaggatottan, erőltetetten lélegzel, nem figyelsz a nyugodt, egyenletes áramlásra, akkor az elméd is egy feszült állapotba kerül. Egész pontosan a vegetatív idegrendszerben „szimpatikus” válasz alakul ki, amire sok más mellett az jellemző, hogy mivel ez egy készültségi állapot, így a felépítő, regeneráló folyamatok blokkolódnak, nő a vérnyomás és a pulzus, adrenalin termelődik, ami ismét csak nem segíti az ellazulást és – ami talán a jógapózok szempontjából a legfontosabb – az izmok alaptónusa hangsúlyosabbá válik, vagyis feszesebbé és nehezebben formálhatóvá válik a test.

Viszont ha gyakorlás közben sikerül fenntartanod a tudatos, egyenletes, folyamatos légzést, akkor az elméd nyugodttá válik, vagyis a vegetatív idegrendszerből „paraszimpatikus” válasz váltódik ki, ami egy nyugalmi állapotot hoz létre az egész szervezetben. Ilyenkor az immunrendszer és a regeneratív folyamatok beindulnak, csökken a vérnyomás és a pulzusszám, az izmok alaptónusa is csökken, ami nyújthatóbbá teszi őket.

Sokan közhelyesnek gondolják „a jóga belül kezdődik…” típusú mondatokat. Pedig a fenti gondolatokat elolvasva könnyen belátható, hogy a testünk is sokkal könnyebben alakítható, ha a paraszimpatikus vegetatív idegrendszeri választ erősítjük, tehát egy nyugodt elmével gyakorlunk, és nem harcolunk a testünkkel a pózokban.

Egy jógapóz gyakorlatilag addig tud hatékony maradni, amíg a légzés nem esik szét benne, utána már csak egy felesleges küzdelem az egész, amitől az izmaink feszesebbé, elménk pedig csapongóvá válik. Ha meg tudjuk őrizni a nyugodt légzést egy nehezebb testhelyzet közben, akkor nagyobb eséllyel fogjuk tudni megőrizni a nyugalmunkat egy kihívást jelentő élethelyzetben is, ugyanis az idegrendszer hozzászokik a terheléshez, megedződik, akár a testünk a gyakorlás közben, így a stressztűrő képességünk is fejlődik, ami hozzásegít egy békés, kiegyensúlyozott személyiség kialakulásához.

Helyes légzés nélkül ezen hatások egyike sem valósul meg. Összefoglalva: Tudatunk állapota alapvetően befolyásolja a testi fejlődésünk ütemét. Ehhez a helyes tudatállapothoz pedig a kulcs a helyes légzés fenntartása, később pedig légzésünk uralása nem csak gondolataink uralásának alapja, hanem a meditáció elsajátításának előfeltétele is.