Mire érdemes figyelned, ha fejlődni szeretnél? Koncentrálj a három legfontosabb területre:

• Gyakorlatok kivitelezése: a jóga hatásai ugyan messze túlmutatnak a fizikai testen, mégis a gyakorlás akkor a leghatékonyabb, ha a gyakorlatokat anatómiailag helyesen hajtod végre. Ehhez mindig figyelj az oktató utasításaira és a határaidat figyelemben tartva gyakorolj. Sokan megszoktuk azt a hozzáállást, hogy minél több erőfeszítést teszünk valamibe, annál gyorsabban érünk el sikereket. Nos, ez a jógára nem teljesen igaz. Ugyan természetes, hogy ha sokat gyakorolsz, akkor gyorsabban fejlődsz, de ehhez jól is kell gyakorolnod. Az pedig sosem jelenti azt, hogy egy küzdelem a jógaóra. A gyakorlás akkor a leghatékonyabb, ha minden gyakorlat és minden mozdulat jóleső érzés. Nem lesz attól egy nyújtás sem hatékonyabb, hogy erőlködsz benne, sőt! Ha beleerőszakolod a tested a pózokba, kellemetlen, amit csinálsz, akkor a tested az ilyen impulzusoktól védekezni fog: az izmok még jobbam megrövidülnek, bekeményednek, hogy védekezzenek a szakadástól. A pszichés hatása pedig az ilyen gyakorlásnak az lesz, hogy előbb-utóbb elmegy a kedved az egésztől, hiszen egy rossz élmény lesz a jógaóra. Ráadásul az óra meditatív jellege is elvész, ha a figyelmedet egy intenzív hatás (esetleg fájdalom) eltereli. Jógagyakorlás közben ne küzdeni, hanem inkább együttműködni akarj a testeddel!
• Légzés: a helyes légzés a jógázás alapja. A gyakorlás során figyelj rá, hogy soha ne essen szét a légzésed. Keresd meg a számodra optimális, természetes légzésritmust, és annak megfelelően gyakorolj (kivéve persze, ha nem valamilyen speciális légzőgyakorlatot végeztek)! A gyakorlatok végzése során mindig inkább a mozgást igazítsd a légzéshez és nem a légzést a mozgáshoz, tehát ne erőszakold bele a légzést a mozdulatokba! A tüdő teljes kapacitását használd, de ne legyen erőlködés a légzésben sem, inkább legyél a jóga során a légzés megfigyelője, mint csinálója. Ne legyen a légzés erőltetett, görcsös, szaggatott, ne legyenek rövid légzés kint- vagy benntartások. Engedd a légzést szabadon áramolni, egyformán legyen hangsúlyos a kilégzés és a belégzés is. Mindkettő az orron keresztül történjen.
• Figyelem: a három dolog közül ez a legfinomabb folyamat, a legtöbb gyakorlónak a figyelem és az elme irányítása a legnehezebb munka, hiszen a gondolkodásunk egész nap egy önjáró, szinte már hipnotikus működést folytat és a jógaórára megérkezve kezdetben ezt nagyon nehéz az irányításunk alá vonni. Még ha a legtöbb jógaórán erről nem is nagyon esik szó, mégis jóga közben nem csak a testünket, hanem a figyelmünket is tudnunk kell használni. Nem elég az órán a testeddel ott lenni, a figyelmeddel is jelen kell lenned. Éppen ebben rejlik a jóga hatékonysága. Ha jóga közben nem valahol máshol jársz a fejeddel, akkor sokkal hatékonyabban gyakorolhatsz, növekszik a testtudatod, jobb lesz a koncentrációs képességed az élet más területein is és lassan megtanulod a gondolataidat, elmédet is uralni, megérteni, ami a jóga egyik alapvető célja lenne. Fontos, hogy ahogy a testeddel sem érdemes küzdeni, úgy az elméddel sem. Ha ellenszegülsz az elmének, harcolsz vele, próbálod megállítani a gondolatokat, akkor csak még több energiát adsz neki. Helyette csak lágyan vidd vissza a figyelmed a gyakorláshoz, ha észreveszed, hogy elgondolkodtál. De ne kezdj el utána elgondolkodni aztán azon, hogy na tessék, megint elgondolkodtál és milyen béna vagy… 🙂 A lényeg csak annyi, hogy a figyelmeddel is gyakorolj, kezdd el tudatosan használni és irányítani. Kezdetben már az is tökéletes, ha a testedre vagy a légzésedre fókuszálsz, ez is létrehozza a szükséges koncentrációt (dhárana), de később még jobb, ha a figyelmedet nem engeded fókuszálódni, rögzülni. Már nem valamire figyelsz, hanem csak figyelsz, szemlélődsz, csak JELEN VAGY. Így alakulhat ki szép lassan a meditáció tudatállapota (dhjána).