Részletek a könyvről

Jógatáboraimban a leggyakrabban nekem szegezett kérdés, hogy mikor jött az életembe a jóga, és hogyan lettem jógaoktató? Ilyenkor mindig elmondom, hogy a spirituális fejlődésben általában az segít a legkevesebbet, ha valaki más tapasztalatait hallgatod, mert mindenki útja egyéni, az a lényeg, hogy te mit élsz meg és hogyan válsz tudatosabbá általa.

Ennek ellenére elmesélem most a történetemet, bele szőve tanításom lényegét is. Ebben a formában remélem, hogy sokaknak adhat felismeréseket, a történet talán inspiráló lehet, és így a jógatáborban sem kell az időt húzni ezzel ahelyett, hogy gyakorolnánk, haha.

Másrészt pedig azt gondolom, hogy az írás olvasója a történet során felismerheti, hogy létezik egy nagyobb rendező elv, a Gondviselés, vagy ki minek nevezi, és ha képesek vagyunk felülemelkedni a belénk nevelt viselkedésmintákon, társadalmi elvárásokon, racionalitásnak álcázott félelmeinken, akkor mindenkinek lehetősége van egy szabadabb és önazonosabb életre, bármilyen nehéz helyzetben is van éppen. Bízom benne, hogy ezáltal erőt tud adni azoknak, akiknek szüksége lehet rá.

A történetben nem színeztem ki semmit, mert nem is volt rá szükség. Legjobb tudásom szerint írtam le, ahogy a dolgokra én és a családom emlékszünk. Persze a bennem lezajló folyamtokkal csak én lehetek tisztában és az írás egy részét ezek teszik ki, de ezeket is igyekeztem érhetően és pontosan megfogalmazni, még ha ez egy mélyebb tapasztalásnál nem is olyan könnyű.

Fontos, hogy nem életrajzot akartam íni évszámokkal és száraz beszámolókkal, ezért csak a spirituális utam legfőbb állomásairól lesz szó. Persze mivel ez az út nagyon fiatalon indult, egy vasárnapi húsleves gyanútlan elfogyasztásával, és aztán a Gangával való találkozásban teljesedett ki, ezért az elején kell kezdenünk.

Tartsatok velem ebben az igaz mesében, tele hihetetlen véletlenekkel és nézzük meg, hogyan lett a vidéki nagycsoportosból nagyvárosi jógi, hogyan lett Ádámból végül ÉN.

Olvass bele az első fejezetbe