Sejtjeink anyagát 99%-ban mindössze négy elem építi fel: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén. Ezek közül a hidrogén az ősrobbanással keletkezett, a többi elem pedig csillagok közepében formálódott ebből a hidrogénből, majd egy szupernova robbanásának felfoghatatlan erejével szétrepült a világűrben, fényévek millióit tette meg, míg a gravitáció és az univerzum rendező elvei újra formát nem adtak neki.

A Te formádat, amivel ezeket a sorokat olvasod. Nagy utat tettél meg, felrobbantál és nap lettél, majd újra felrobbantál és most ember lettél. Az alakod más, de a lényeged nem változott. A következő robbanás időben szemlélve lassabb lesz, anyagod lassabban fog szétoszlani.

Újra fel kell bomlania az egységnek, amit az elemeid alkottak. A formát újra el kell engedned, de a formátlan lényeg, ami már a csillagokban is voltál, nem fog ettől sem változni, csak új formát kap majd, amivel megvalósíthatja a célt, aminek ugyanúgy csak a formája változott, de a lényege nem. Amikor már csillag formájában nem tudtál többé sugározni, talán éppen azzal a céllal utaztad keresztül a világűrt, és öltötted magadra ezt a testet, hogy itt más formában újra megvalósítsd azt, amit csillagként már megéltél.

Egy csillag, amilyen a mi Napunk is, nem válogat, egyformán süt mindenkire. Egyformán adja az életet feltétel nélkül. Ezért mondják, szeress úgy, mint a Nap. Nem is olyan nehéz ez, csak emlékezz a lényegedre… és emlékezz arra is, hogy mindenki más is ugyanonnan jött, ahonnan Te. A fényből jöttünk, talán angyalok is vagyunk mindannyian, csak lehet kicsit szenilisek… 🙂 Segíts emlékezni azzal, hogy szeretsz!