Ezen az oldalon megpróbáltam összegyűjteni a Magyarországon is kipróbálható ismertebb jógairányzatokat és azok leírását:

Agni jóga

Anti-aging jóga

Astanga jóga

Bhakti jóga

Bikram jóga

Dinamikus jóga

Dzsána jóga

Gerincjóga

Hatha jóga

Iyengar jóga

Jantra jóga

Karma jóga

Kriya jóga

Kundalini jóga

Mantra jóga

Női jóga

Rádzsa jóga

Tantra jóga

Sivananda jóga

Stresszoldó jóga

Szatyananda jóga

        A jóga évezredek óta nagy szerepe van az indiai emberek életmódjában, napirendjében. Gyökerei mintegy 6000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, az ősi India területére, ahol az Indus-Szarasvati kultúra képviselői dolgozták ki az alapjait. Aztán a jóga eszközeit védikus papok finomították és fejlesztették tovább, akik mind elméleteiket, mind a jóga gyakorlati alkalmazását írásban dokumentálták.

         A következő említésre érdemes dokumentum Patandzsali jóga szútrája, melyet a Kr.e. 2. században írt, és a Rádzsa jóga útját írja le részletesen. Patandzsali a jóga gyakorlatát nyolc ágra osztotta, rendszerezte, ezzel fektetve le a mai jóga alapjait.
        Patandzsali után néhány évszázaddal különböző jógamesterek tovább dolgoztak a jóga praktikus alkalmazásán, és a testet-lelket megfiatalító rendszert dolgoztak ki. Ezen fizikai-spirituális kapcsolatok rendszerének feltérképezése, megértése vezetett a Hatha jóga kialakulásához.

        A huszadik század elején egyre több jógamester utazott a nyugati féltekére, és ezzel a nyugat figyelmét a jóga gyakorlataira irányította, hiszen a nyugati ember számára könnyebben befogadható volt a szemmel látható fizikai gyakorlás, a jógik tökéletes egészsége és hosszú élete. Így a guruk (tanítók) egyre több érdeklődőt és követőt vonzottak magukhoz. A huszadik század folyamán a jóga fokozatosan a nyugati kultúra részévé is vált. Számos indiai és nyugati jógamesterek számosan vált a rendszer úttörőjévé, különféle specializált irányzatokat alkotva.

Jáma: Erkölcsi alapelvek, amely függetlenek, vallástól, korszaktól, kultúrától. A szociális viselkedéssel kapcsolatos elvek.

Nijáma: A gyakorlásban alkalmazható magatartási szabályok.

Ászana: A jóga testhelyzetek célja az egész test tudatosságának fejlesztése. Az elme felszabadításához fel kell oldani a rejtett feszültségmintákat, melyek a testben tükröződnek vissza. Ezért a jóga gyakorlása fizikai szinten kezdődik.

Pránajáma: "A légzés uralása." A prána egyaránt jelent lélegzetet, életet, vitalitást, energiát, de lelket is jelent. A pránajáma a jógában a légzőgyakorlatokat jelenti.

Prattyahára: "Az érzékek uralása." A tudatosság azon foka, amikor az érzékek visszahúzódnak a külvilággal való kapcsolattól. Tulajdonképpen az imaginációs technikák, jóga nidrá is ebbe a körbe sorolható.

Dháraná: Koncentráció. E fokon minden figyelmünkkel egyetlen pontra vagy egyetlen feladatra összpontosítunk. Fókuszálhatunk egy gyertya lángjára, vagy akár légzésünkre is.

Dhjána: A meditáció. Az a konkrét állapota az elmének, amikor semmi sem merül fel benne.

Szamádhi: Felébredés, megvilágosodás. A szabadság állapota.